Mit vizsgál a bíróság a gyermek elhelyezésnél

Az új Ptk. a szülői felügyelet körében a régi családjogi törvényhez képest számos változást fogalmaz meg. A legszembetűnőbb az, hogy a gyermek elhelyezés kifejezést elhagyja és az együtt és különélő szülők felügyeleti jogának gyakorlásáról rendelkezik.

A gyermek elhelyezése a szülői felügyeleti jog egyik részeként fogalmazódik meg az új jogszabályban. A szülők megállapodását helyezi előtérbe az új szabályozás, ennek elmaradása esetén a beavatkozás lehetőségéről rendelkezik. Az új Ptk. a bíróságok beavatkozási jogát nem sorolja fel, ellenben lehetőség nyílik a külön élő szülők számára, hogy a szülői felügyeleti jogaikat és kötelezettségeiket egymás közt megoszthassák. A bíróknak, illetve az előttük létrejött egyezségnek nem kell arról rendelkezniük, hogy a gyermek melyik szülőnél lesz elhelyezve, kizárólag abban a kérdésben kell döntésnek születnie, kié lesz a szülői felügyeleti jog.

A szülők megállapodása irányadó, közös felügyeleti jog gyakorlásának kérdésében. Ellenben a gyermek elhelyezéséről nem kell dönteniük, csak a kiskorú lakóhelyét kell meghatározniuk, amely adott esetben mindkét szülőnél lehetséges. Ebben az esetben részletesen meg kell határozni a szülőknek, hogyan fog megvalósulni az együttműködés a kapcsolattartás kivételével. Ha nem jutnak konszenzusra a szülők a közös felügyeleti jog kérdésében, kérelemre a bíróság a döntést meghozhatja. Az új Ptk. bevezette a váltott gondoskodást, amely ezentúl nem csak közös megegyezéssel, hanem bírói döntéssel is kimondható. Ennek eredményeképpen a felügyeleti jogot gyakorló szülő engedélye nélkül viheti külföldi nyaralásra, síelésre és ezen, jogának gyakorlásában korlátozott fél, viszont köteles tájékoztatni a másik szülőt.

Kiemelten fontos a gyámhivatal szerepe, mivel a viták eldöntése céljából már nem a bírósághoz kell a szülőknek fordulniuk. Szem előtt tartva a hivatal rendelkezésére álló 30 napos határidőt lényegesen gyorsabb a vita rendezése.

MEGÁLLAPODÁS A KÖZÖS SZÜLŐI FELÜGYELET ÉS A GYERMEK ELHELYEZÉS KÉRDÉSÉBEN

A társadalom alapegységének a családot tekintjük, hiszen ez az a közeg, amely a gyermek felneveléséhez és felnőtté válásához a legjobb környezetet biztosítja. A családi közeg felbomlásának egyik legnagyobb vesztese, aki általában arról semmit sem tehet, ez pedig a gyermek.

Mindezeket figyelembe véve a gyermekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek fontosságát jelzi, hogy a bíróság a polgári peres eljárás alapján hivatalból köteles bizonyos intézkedések megtételére. A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetén hivatalból határoz ideiglenesen a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői felügyelet bővítése, vagy korlátozása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, illetve a házastársak lakás használatának kérdésében.

Mit vizsgál a bíróság a gyermek elhelyezési perben?

1. A szülők nevelési alkalmasságának vizsgálata:

Az a házastárs, legyen az férfi, vagy nő, amelyik bizonyítja, hogy alkalmas a gyermek körüli teendők ellátására egyenlő feltételek mellett igényelheti azt, hogy a gyermeket nála helyezze el a bíróság, a gyermek nemétől és életkorától függetlenül.

A Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve a gyermek elhelyezéséve kapcsolatos szempontokról megadta a lehetőséget, hogy a bíróság a férfinél történő elhelyezést is preferálja.

2. A gyermek nemének és életkorának jelentősége:

Az utóbbi években kialakult egyfajta bírói gyakorlat, amely alapján a 6 évesnél idősebb fiúgyermeket az apánál, amíg az ezt az életkort el nem érő fiúgyermeket rendszerint az anyánál helyezték el. Ez a bírói gyakorlat nem tartható és a Legfelsőbb Bíróság a 21. számú Polgári elvi döntésében kimondta, hogy a bíróságnak minden esetben a gyermek érdekét kell vizsgálni, a döntésnél ez az elsődleges szempont.

A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésében kimondta, hogy nincs jelentősége annak, hogy a gyermek kisfiú, vagy kislány, hiszen a szülők házasságának felbontása nem lehet alapja a szülőjétől történő elszakadásnak.

AZ ÁLLANDÓSÁG

A 17. számú irányelv szerint biztonságérzet szempontjából a környezet állandósága biztonságérzetet a környezet állandósága ad, míg a környezetváltozás szorongást okozhat. Tehát az állandóság megszakítása nem szolgálja a gyermek érdekét. Az egészséges fejlődést elősegítő környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermek elhelyezésnél figyelembe kell venni, jelentőségének megfelelően értékelni kell és meg kell kímélni a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól és az ezzel járó megrázkódtatástól.

Ennek ellenére vannak olyan esetek, amelyekben meg kell változtatni a gyermek környezetét. A bíróság által meghozott döntés alapján az a szülő, aki köteles a gyermeket kiadni, súlyos vétséget követ el gyermekének érdekével szemben, ha a bíróság döntésével szembe helyezkedve visszatartja a gyermeket. Ez a körülmény semmiképpen sem vehető figyelembe, amikor az állandóságot, mint a gyermek elhelyezésekor figyelembe veendő körülményt vizsgálja a bíróság, még abban az esetben sem, ha nagyon hosszú időn keresztül fennáll. Ennek oka a szülő jogellenes magatartása. Az a szülő, aki jogellenesen visszatartja a gyermeket, vagy a másik szülőjétől módszeresen el kívánja idegeníteni, a gyermek nevelésére alkalmatlanságát bizonyítja ezzel. Így nála semmiképpen sem helyezhető el a gyermek.

Ugyanilyen megítélés alá kerül az a szülői is, aki különböző eszközökkel, pl. új perek ismétlődő indításával akarja megakadályozni a gyermeknek a másik szülőhöz kerülését, abban bízva, hogy a gyermek állandóság szempontjaira tekintettel a gyermek végül nála maradhat. Ez a magatartás súlyosan sérti a gyermek érdekét és ennél a szülőnél a gyermeket elhelyezni nem szabad.

Ezekben az esetekben a bíróság ideiglenes intézkedéssel olyan helyzetet teremt, hogy a jogszerűen eljáró szülő érvényt szerezhessen jogainak.

A TESTVÉR KAPCSOLAT FONTOSSÁGA

A gyermek életében a család szétesése súlyos válságot idéz elő. Amennyiben nemcsak az egyik szülő, hanem a testvérek elszakadását is fel kell dolgozniuk a gyermekeknek, ez a válság hatványozódhat. Ezért a bíróságnak szem előtt kell tartanai a testvér kapcsolatok megőrzésének fontosságát. Hiába lenne alkalmas mindkét szülő a gyermek nevelésre, csak különösen indokolt esetben lehet egymástól elválasztani a testvéreket.

Előfordulhat, hogy az egyik szülőhöz való kötődés sokkal nagyobb mértékű, mint a testvéréhez. A bíróság mérlegelve a körülményeket jóváhagyhatja a szülők testvéreket szétválasztó egyezségét, amennyiben a gyermekek érdekét ez szolgálja legjobban.

A testvérek különböző helyen történő elhelyezéséről a bíróság dönthet, a közös megállapodás hiányában bizonyítási eljárás lefolytatása után. Általában annál a szülőnél helyezi el a gyermeket, akit a szakvélemény kedvezőbb nevelési alkalmasságot tűntet fel, vagy a gyermek hozzá való kötődését írja erősebbnek.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy egységes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a gyermek elhelyezése során, önmagában a gyermek nemének nem lehet ügydöntő jelentőséget tulajdonítani. A gyermek elhelyezésével kapcsolatos egyéb objektív és szubjektív körülmények mellett azonban már a gyermek nemének, életkorának és életkori sajátosságainak, egyebek mellett pubertáskorban levő leánygyermek anyai illetve női minta iránti igényének értékelése sem mellőzhető.

Ez azt jelenti, hogy a pubertás korban levő leánygyermeket inkább az anyánál kell elhelyezni, ha az anya természetesen alkalmas a gyermek nevelésére.

A HÁZASTÁRSI HŰSÉG JELENTŐSÉGE

A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek. Ezt a Ptk. előírja. A joggyakorlat szerint a házastársi hűség, mint követelmény magában foglalja azon magatartásoktól való tartózkodást, amelyek a házastársak érdekeit valamilyen módon sérti. A házastársak egymást kötelesek támogatni. A házassági viszonyokban a személyi kötelezettségnek nagyobb szerepe van.

A gyermek elhelyezés tekintetében viszont nem tekinthető lényegesnek a hűség kérdése. A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kifejtette, a házastársi hűséget sértő magatartás a gyermek elhelyezés során egy tényezőként értékelhető, emellett figyelembe kell venni a gyermek érzelmi kötődését, mindkét szülő személyiségi jegyeit, nevelési készségét és a döntés alapvető szempontjának a gyermek érdekét kell tekinteni.

PSZICHOLÓGIAI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY, MINT BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ

A gyermek elhelyezési perekben kiemelkedő szerepe van a pszichológus szakértő és egyes esetekben pszichiáter – orvos-szakértő véleményére is. A gyermek elhelyezési perekben elrendelt vizsgálatok általában négyszemközt történnek. Ebben az esetben nem csupán a családot, hanem a családban élő egyes személyeket is kell vizsgálni. Általánosan elfogadott szakmai tény, hogy a szakértő véleményének kialakításával minden olyan személyt meg kell vizsgálni, aki bármilyen szempontból részt vesz a gyermek ellátásában, nevelésében és olyan hatást gyakorol, amely a pszichés fejlődését befolyásolhatja, arra ráhatással bír.

Így a család barátai, bölcsődei, óvodai személyzetet is be lehet vonni a végleges vélemény kialakításához a szakértőnek.

A szakértői vizsgálat kiterjed az érintettek pszichés stabilitásának – labilitásának vizsgálatára, valamint figyelembe veszi a kötődéseket, különös tekintettel a gyermek érzelmi kötődésére. További irányt a bíróság által feltett kérdésekre történő válaszok adják, valamint a szülő, gondviselő nevelésre alkalmasságának vizsgálata. A vizsgálatnak a fő célja, hogy meghatározza mi a gyermek érdeke, hol biztosított a gyermek optimális fejlődése, pszichés egyensúlyának kialakítása és fenntartása. Ki kell terjednie a szülők nevelési alkalmasságára és arra is, hogy a gyermek kihez, melyik szülőhöz, esetleg rokonhoz, vagy nagyszülőhöz kötődik erősebben.