A házassági vagyonjogi perekről

A házassági vagyonközösség-megosztási perekben a legfontosabb dolog, hogy bizonyítás folyik a vagyonleltárban.

A kérdés az, mi tartozik a felek közös vagyonába és mi a külön vagyonába. A per ennek eldöntésére irányul, abban az esetben, ha a felek nem tudnak megállapodni.

Az ítéletben a bíróság dönt, hogy a közös vagyon megosztása után az egyes felek tulajdonába adott dolgok külön vagyonná válnak, tehát megosztja a közös vagyont. A közös vagyon megszűnik és minden egyes közös tulajdoni dolog, a felek külön vagyonába kerül. Előfordulhat, hogy egy ingatlant azon házastárs szerez meg, aki nem volt ingatlan-nyilvántartás szerint tulajdonos, vagy a közös tulajdonként bejegyzett ingatlan a házastárs kizárólagos tulajdonába kerül.

Előfordulhat, hogy örökléssel kapcsolódik össze a házassági vagyonjogi kereset.

Ebben az esetben a túlélő házastárs indítja a törvényes örökösökkel (általában a második házasságból született gyermekkel szemben) annak megállapítására, hogy az ingatlannak csak egy része a hagyaték tárgya, mert a másik része a házassági vagyonközösség címén őt illeti meg. Ebben az esetben természetesen az ő nevén nincs az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog, hanem csak az elhunyt házastárs nevén van.

Ha végrendeleti öröklésről van szó ekkor annak a megállapítását is kérnie kell, hogy a végrendelet legalább abban a részben érvénytelen, amelyben az őt, a házassági vagyonközösség címén megillető ingatlan hányadról rendelkezik az örökhagyó, mivel ez nem tartozott a vagyonába.

Ha végrendelet van és a végrendelkező olyan vagyonról rendelkezett, amely nem tartozott teljes egészében a vagyonába, mert a házastársi közös vagyon részét képezte és ebben a körben nem volt végrendelkezői jogosultsága, mert nem az ő vagyona volt, a túlélő házastársnak a végrendelet érvénytelenségének részbeni megállapítását kell kérnie.

Fontos megjegyezni, hogy a végrendeletet az örökség megnyílásától számított öt éven belül meg kell támadni, mert egyébként a megtámadási jog elévül és a végrendelet a teljes vagyonról történő végrendelkezéssel lesz érvényes.

A hagyatéki eljárásban a közjegyző, ha észleli, hogy a vélelmezett életközösség ideje alatt történt az ingatlan szerzése, megkérdezi a túlélő házastársat, hogy kíván-e házassági vagyonközösségi igényt előterjeszteni. Ha nem kíván, akkor a törvényes, vagy a végrendelet öröklés címén adja át a teljes hagyatékot. Ha kíván, a közjegyző megnyilatkoztatja a törvényes, vagy a végrendeleti örököst, hogy elismeri-e ezt az igényt. Ha elismeri és más örökjogi vita nincs, megállapítja, hogy az ingatlan mely része tartozik a házassági vagyonjogi közösség címén a túlélő házastárs vagyonába és mekkora hányada a része a hagyatéki vagyonnak.

Az előbbi esetében felhívja a földhivatalt, hogy a túlélő házastárs tulajdonjogát a házassági vagyonjogi közösség címén jegyezze be, a hagyatékhoz tartozó vagyont pedig az öröklés rendje szerint átadja az örökösöknek.

Ha az örökösök nem ismerik el a túlélő házastárs vagyonközösségi igényét, a közjegyző ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot és felhívja a túlélő házastársat tulajdonjogi per indítására és ennek igazolására.

Példák a túlélő házastárs öröklésére:

1. Az örökhagyó nevén áll 1/1 hányadban ingatlan. Van két törvényes örököse, végrendelete nincs. Ha a túlélő házastárs házassági vagyonjogi igénye alapos, az ingatlan ½-ed hányadára bejegyzik a túlélő házastárs tulajdonjogát, a másik ½-ed hányadot egymás között egyenlő, ¼-1/4-ed arányban öröklik a törvényes örökösök a házastárs haszonélvezeti jogával terhelten, ha ez az ingatlan volt az örökhagyóval közösen lakott lakás.

Ha ez nem az volt, akkor a túlélő házastárs ½-ed részben házassági vagyonközösség címén tulajdonos, a másik ½-ed rész oszlik három felé, mert a törvényes örökösök mellett egy gyermek részt örököl a túlélő házastárs is, tehát az örökség felosztása 1/6-1/6-1/6-od tulajdoni arányban lesz. Így végeredményben a túlélő házastárs részesedése a házassági vagyonközösség címén 3/6-od, amíg a törvényes öröklés címén 1/6-od, összességében 4/6-od rész lesz.

2. Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, vagy nem örökölhet, a közösen lakott lakáson kívül egyéb ingatlan felét a házastárs, a másik fél egymás között egyenlő arányban az örökhagyó szülei öröklik. Ha a házassági vagyonközösségi igény jogos, ½-ed tulajdoni hányadban meg lesz állapítva a házassági vagyonközösség tulajdon és csak a másik ½-ed rész lesz a hagyaték tárgya. Ennek fele, azaz ¼-de lesz az öröksége, amíg a másik ¼-ed rész 1/8-1/8-ad arányban az örökhagyó szüleit illeti meg. Ebben az esetben a házastárs az ingatlan +/4-ed részének a tulajdonosa lesz.

A házassági vagyonjogi igényper

Ha kizárólag az adós házastárs nevén álló ingatlan kerül bíróság, vagy közigazgatási végrehajtási eljárásban lefoglalásra, a másik házastárs kérheti az ingatlan foglalás alóli feloldását, ha olyan joga van az ingatlanon, amely a végrehajtási értékesítésnek akadálya.

Abban az esetben, ha az igénylő házastárs a követelésnek nem adósa, kérheti az ingatlan házassági vagyonközösség alapján őt megillető tulajdoni hányadának foglalás alóli feloldását. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság ítéletének rendelkező része nem tartalmazza a tulajdon megállapítását, nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről, csak a megfelelő hányadot feloldja a foglalás alól és ennek jogi alapját az ítélet indoklásában fejti ki. Így a feloldott tulajdoni hányad nem kerül árverési értékesítésre.

Ha a házastárs fel akarja tünteti tulajdoni hányadát az ingatlan-nyilvántartásba, vagy házassági vagyonjogi szerződést kell kötnie a házastársával, és abban megállapítani a tulajdoni hányadát, vagy tulajdonjog megállapítási pert kell indítania a házastársa ellen.

Ha azonban a házastárs is adósa a követelésnek és csak a házassági közös vagyon ráeső részével felel, ebben az esetben csak a külön vagyonát képező ingatlan feloldását kérheti a foglalás alól.

A házassági vagyonjogi perek nagyon sok félék és komoly jogi szakmai tudást igényelnek.