Sikereink és amire büszkék vagyunk

1. Gyermek elhelyezés megváltoztatása:

Az alperest képviseltük, az apát, aki egy korábbi egyezségben belement abba, hogy az anyánál maradjon a gyermek és rendezték a kapcsolattartás módját is, minden második hétvégén elvihette a gyermeket péntektől, vasárnap estig. Az anya nem tartotta be a megállapodást, eleinte néhányszor odaadta, később azonban megtagadta, arra való hivatkozással, hogy ha a gyermek az apánál volt, idegesebb lett, ingerlékenyebb, nem kezelhető. Erre hivatkozással megtagadta a gyermek kiadását az apának.

Keresetet indítottunk a gyermek elhelyezés megváltoztatása iránt azzal az indokkal, hogy nem teszi lehetővé a gyermek láthatását. Ez mindenképpen a gyermek kárára van, mert a gyermek fejlődéséhez mindkét szülő aktív magatartása szükséges és a kapcsolattartás nélkül a gyermek biztonság érzete meginog.

A bíróság bizonyítást vett fel, megvizsgálta az alperes körülményeit majd pszichológus szakértőt rendelt ki, annak megállapítására, amit az anya állított, hogy a gyermek ingerlékeny, kezelhetetlenné válik, ha az alperesi apánál tartózkodik. A pszichológus szakértő megállapította, hogy a gyermeknél olyan személyiség torzulás, amelyet az anya állít nincs. Megállapította azt is, hogy az anya az apa ellen neveli a gyermeket és károsan befolyásolja.

Nevezetesen még mindig a válóperi okokat tárja a gyermek elé, hogy az édesapja megcsalta, és elhagyta őt és a gyermeket is.

A szakértői vélemény alapján, valamint a beszerzett környezettanulmány alapján a gyermek elhelyezést a bíróság megváltoztatta és a gyermeket az alperesi apánál helyezte el.

2. Vagyonközösség megosztási perben:

A felperest képviseltük.

A tényállás: a házasságkötés előtt az alperes ingatlant vásárolt. Erre az ingatlanra a felek már a házasság kötésük alatt hitelt vettek fel közösen, amelyből a meglevő ingatlant rendbe hozták, átalakították és a hitelt közösen törlesztették.

A bíróság közös megegyezéssel a házasságukat felbontotta. A vagyonközösségről nem ítélkezett. Ezt a peres felek nem is vitték a házassági bontóperbe. A kereseti kérelmünk az volt, hogy a bíróság a jelentős hitel törlesztését, amely 11 millió forint volt, és amelyet az ingatlanra költöttek, ennek a fele összegét a felperesnek ítélje meg. Időközben az ingatlan forgalmi értéke is jelentős emelkedett, így felmerült az a lehetőség is, hogy a forgalmi érték emelkedés arányában, annak értékét ítélje meg a bíróság. Ez elvileg többet tett ki álláspontunk szerint, mintha csak a hitel törlesztést kérnénk vissza, a kifizetett összeget és a törvényes kamatait. Kértük ingatlan forgalmi szakértő kirendelését azzal, hogy állapítsa meg az ingatlan jelenlegi értékét, valamint állapítsa meg, hogy az általunk végzett közös beruházás milyen összeget tett ki az ingatlan forgalmi érték emelkedéséhez viszonyítva. A szakértő megállapította, hogy az ingatlan értéke 16 millió forinttal emelkedett a beruházásunk következtében is. Ennek fele összege illette meg a felperest és kereset módosítással ezen összeg megállapítását kértük.

A bíróság megállapította, hogy a felperest megilleti a forgalmi érték emelkedést fele összege a közös beruházás hitel törlesztés folytán.

3. Az ajándék, mint külön vagyon megtérítésének a lehetősége:

A peres felek házasságot kötöttek úgy, hogy mindegyik fél 5-5 millió forintot vitt a házasságba, amelyet ingatlan vásárlásra fordítottak. 15 millió forintból, valamint jelentősebb hitel összegből vásároltak maguknak egy társasházi lakást. Az ingatlan vételárához a felperesi általunk képviselt férj a szülőktől kapott ajándékba további 5 millió forintot, amelyet a lakás vásárlására fordítottak.

Hosszú együttélés következett be, amelynek végén a házasság megromlott és a felperesi fél kérte a házasság felbontását, amelyet a bíróság fel is bontott. A házassági vagyonközösség megosztása iránt a férj indított pert és kérte, hogy a szülőktől ajándékba kapott és a közös tulajdonú ingatlan vételárába beruházott készpénzt a bíróság 1/3-ad arányban ítélje meg és annak alapján állapítsa meg, hogy a felperesi férjet 2/3-ad az alperest 1/3-ad tulajdoni hányad illeti meg és ennek alapján ossza meg a vagyonközösséget. A felperes a szülőktől ajándékba kapott vételárat kívánta, mint külön vagyont elismertetni a vagyonközösség megszüntetésekor. Az alperes nem tagadta a szülőktől ajándékba kapott készpénz tényét, azonban arra hivatkozott, hogy azt különböző berendezési tárgyakra költötték el és nem az ingatlan vételárát képezte.

A bíróság bizonyítást vett fel, meghallgatta a szülőket, meghallgatta a közeli hozzátartozókat, akik e tényről tudtak. A bizonyítás alapján megállapította, hogy a szülőktől ajándékba kapott és a közös tulajdonú ingatlan vételárába fordított készpénzt a peres felek a közös tulajdonú ingatlan vételárába fordították és megítélte a felperes számára a 2/3-ad tulajdoni igényt, valamint perköltségben marasztalta az alaptalanul védekező alperest.