A házassági vagyonközösség

Ha a felek a házassági vagyonjogi szerződésben eltérően nem rendelkeznek, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.

Ezt a Ptk. 4:34§ (2) bekezdése mondja ki. Ez az alapvető tétel a házastársak vagyonjogi viszonyainak rendezésében.

A törvényes vagyonközösségi rendszer a törvény erejénél fogva jön létre, tehát a létrejöttéhez nem kell a felek semmilyen jogcselekménye, jognyilatkozata, csak a törvényi feltételek megléte. Ha ingatlan is tartozik a vagyonközösséghez, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül közös vagyonba fog tartozni.

Alapvetően közös tulajdonról van szó és az ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésre is tekintettel a főbb szabályai az alábbiak:

Időbeli hatálya az életközösség fennállásától függ. Ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt, akkor a rendszer már az életközösség kezdetétől hatályosul. Ami azt jelenti, hogy az élettársi vagyonközösség is a házassági vagyonközösség része lesz, amelynek jelentősége abban van, hogy míg az élettársak a szerzés arányában illeti meg a tulajdonjog, addig a házastársakat ½-1/2-ed arányban. Tehát ha folyamatosan élnek együtt, akik korábban a szerződésben kevesebbel járult hozzá, itt elméletileg jobban jár.

A házasság megkötésével az életközösség meglétét vélelmezni kell. Alapvető feltétel, hogy érvényes házasság legyen. Az életközösség átmeneti megszakadása a vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyon megosztásra került sor.

Az életközösség fogalma:

Az életközösség átmeneti megszakadása a vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti. Az életközösség, amikor megállapítható a vagyonközösség is, rendszerint a közös háztartásban történő együttélés, a gazdasági közösség, azaz a meglevő és a szerzett javakkal való közös gazdálkodás, a felek együttélésének céljainak közös biztosítása gyermekek nevelése érdekében.

A bírói gyakorlat az életközösség elemének tartja a bensőséges érzelmi kapcsolatot és az együvé tartozás mindkét házastárs oldaláról fennálló szándékát. Bármelyik elem hiánya önmagában nem akadálya az életközösség fennállásának, ugyanakkor minden egyes esetben valamennyi körülményre tekintettel kell ezt értékelni. A házassági életközösség megszűnése szempontjából a tartalmi elemek egyikének sem lehet önmagában ügydöntő jelentőséget tulajdonítani, hanem azt kell vizsgálni, hogy mikor következett be a házastársa között az ő sajátos együvé tartozásukban az a döntő fordulat, ami végső soron a sajátos együvé tartozásuk végleges felszámolásához vezetett.

A házassági életközösséget fennállónak kell tekinteni, ha a házastársak között az érzelmi, szexuális kapcsolat és a gazdasági együttműködés megvalósul, de pl. áttelepülésig nem laknak együtt. A bírói gyakorlat szerint az életközösség vizsgálatra kerülő elemeinek nem kell együttesen fennállniuk, azok közül egyik-másik hiányozhat, illetve az általánostól eltérhet.

Az életközösség átmeneti megszakadása a bírói gyakorlat szerint általában nincs jelentősége annak, ha az együttélés a házas felek között átmenetileg megszakad. Ha vagyon megosztás nem történt, a vagyonközösséget nem szünteti meg, ezért a házassági vagyonjogi igények rendezésénél a vagyonközösséget egységesnek és folyamatosnak kell tekinteni.

Ez azt jelenti, hogy az átmeneti időszakban szerzett és a vagyonközösségbe bevitt vagyon tekintetében is a közös szerzés vélelme érvényesül.

A házastársak közös vagyonába tartoznak és – azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt, vagy külön szereznek – a közös vagyontárgyak terhei és közösen viselik, ha bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásukat.

A házastársi közös vagyon, a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek külön vagyonnak minősülnek.

A vagyonba tartoznak a birtokba vehető dolgok, így az ingóságok, az ingatlan vagyon, az értékpapírok, a pénz, a vagyonértéki jogok, követelések, továbbá a vagyoni tárgyú kötelezettségek és tartozások is, azaz a vagyon aktív és passzív elemei. Tehát a vagyon lehet dolog, jog és követelés.

A házastárs külön vagyonához az alábbi vagyontárgyak tartoznak:

• a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglevő vagyontárgy

A házastársi vagyonközösség gondot jelenthet valamely ingatlan eladásakor. Ugyanis, ha a szerzéskor az eladó házasságban élt, vélelmeznie kell, hogy az ingatlan a házassági vagyonközösséghez tartozik, akkor is, ha csak egyik házasfél az eladó van bejegyezve. Az ingatlan tulajdoni lapjáról az eladó jogszerzésének az időpontja megtudható. Ha az adásvételi szerződést készítő ügyvéd gondosan jár el, akkor vagy rákérdez a szerződő feleknél, illetve a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásában utána néz, hogy van-e a felek között szerződés. Ha nincs, akkor megnyilatkoztatja a másik házastársat, hogy elismeri-e, hogy az eladó kizárólagos tulajdonába tartozik, vagy ha nem ismeri el és a vagyonközösségnek tartozónak vallja, akkor az ő hozzájárulása is kell, illetve ő mint telekkönyvön kívüli tulajdonos is, mint eladó aláírja a szerződést.

A közös vagyonhoz tartozás vélelme:

A törvény felállítja a közös vagyonhoz tartozó vélelmét, amely részben a forgalom biztonságát is védő szabály. E vélelem kimondja, hogy a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglevő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Vagyis, ha a vagyonközösség megszűnésekor meglevő vagyontárgyak vannak, az elsődleges feltételezés az, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Ha valaki azt állítja, valamelyik házasfél, az nem tartozik a közös vagyonhoz, hanem az ő külön vagyona, akkor ezt ő bizonyítani tartozik.  Ennek a jelentősége az, ha nem sikerül kétséget kizáróan bizonyítania, akkor az, közös vagyon lesz és 50 %-ban a másik házasfelet is megilleti a tulajdonjoga.

A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra, vagy valamelyik házastárs külön vagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt. Ez a szabály alapvetően a házastársak közötti viszonyban irányadó. Ugyanakkor él az a szabály, hogy nem hivatkozhat a házastársi közös szerzés vélelmére az ingatlan-nyilvántartásba bízva jóhiszeműen és visszterhesen szerző harmadik személlyel szemben az a házastárs, aki az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be. Vagyis ha a házastárs eladta az ingatlant és a vevő jóhiszeműen és visszterhesen szerezte azt és a másik házastársat nem kérdezték meg, vagy az eladó házastárs vételárat nem juttatott számára, az a vevővel szemben gyakorlatilag a kijátszott házastárs nem léphet fel, mert nem jegyezte be a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. Ez az ő felelőssége, ez az ő hátránya.

Tehát tanácsunk az, ha házassági vagyonközösség áll fenn és közös ingatlanról van szó, de valamelyik házastárs tulajdonjoga nincs bejegyezve, akkor kérni kell a bejegyzést és nem szabad bízni a jogszerencsében. Ha bármi probléma történik, és a házastárs eladja, és nem juttat vételárat, a vevővel szemben nem lehet fellépni.

A bírói gyakorlat alakította ki azt a tételt is, hogy az egyik házastárs szülei által nyújtott pénzből vásárolt ingatlan a házastárs külön vagyona akkor is, ha a másik házastárs tulajdonjogát is bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek azért van jelentősége, mert ha nem vezérli az ajándékozás szándéka a házastárs szüleit, akkor a vásárolt ingatlan csak a saját gyereküket illeti meg, függetlenül attól, hogy a másik házastársat is bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

A közös vagyon keletkezésének ideje:

Ez a vagyonközösség időtartama, arra tekintettel, hogy az életközösség fennállása alatt nem feltétlenül állt fenn vagyonközösség minden időpontban. A házastársi vagyonközösség csak a házassági életközösség alatt állhat fenn, ugyanakkor a házassági életközösség alatt más vagyonjogi rendszer keretei között is élhetnek a házastársak.

A közös vagyon megszűnésének esetei:

A vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják, vagy a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt azt megszünteti, vagy a házassági életközösség megszűnik.

A vagyonközösség megszűnésével megnyílik az igény a közös vagyon megszüntetésére. Ebben az esetben bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.

A házastársak a házassági közös vagyont szerződéssel is megoszthatják, ebben az esetben akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Ha a megosztást az ingóságok vonatkozásában végrehajtották, akkor ez önmagában érvényes. Ha a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre nem terjed ki a közös vagyon megosztása, a rendetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.

Ezt hívják házassági vagyonközösséget megszüntető pernek.