A házastársi vagyonközösségi per

Ha a bíróságtól kérik a vagyonközösség megosztását, a bíróság köteles a vagyonközösség megosztására vonatkozó Ptk. szabályokat figyelembe venni.

Ennek a legfontosabb szabálya, hogy a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni.

Ez azt jelenti, hogy a feleknek vagyonleltárt kell felállítaniuk az életközösség alatt szerzett közös vagyonról. Ebbe nemcsak a vagyontárgyak, de a követelések és a kötelezettségek is beletartoznak. Beletartoznak a közös szerzemények, de beletartoznak a külön vagyonok is.

Ha bármelyik fél vitatja, hogy egyes elemek nem léteznek, vagy nem tartoznak a közös vagyonba, azt neki kell bizonyítania, mert az a vélelem, hogyha meglevő vagyontárgy van, az a közös vagyonból származik. Ha nem a közös vagyonból származik, ezt a másik félnek kell bizonyítani.

A bizonyítás nagyon fontos, mert ha nem tudja bizonyítani, akkor a vélelem áll be, vagyis, hogy a közös vagyonhoz tartozik.

Néhány bírósági határozat a közös vagyon és a külön vagyon köréből:

Nagyon érdekes esetek, mert megmutatja, hogy a vagyonközösség egyes elemei milyen körbe tartozhatnak.

• A végrendelet nem minősül öröklési szerződésnek amiatt, hogy a halál esetére szóló juttatás indokaként az örökös ápolási, gondozási szolgáltatásait jelöli meg. Ezért a végrendelettel megörökölt vagyontárgy az örökös külön vagyonába tartozik akkor is, ha az ápolási, gondozási szolgáltatásokat a házastársi életközösség fennállása alatt házastársával közösen nyújtotta. Az ilyen szolgáltatások ráeső része fejében a vagyon megosztás során a másik házastárs pénzbeli megtérítésre jogosult. BH 2009/2050. sz.

Ez azt jelenti, hogyha valakit eltartanak közösen, de a végrendelet csak az egyik felet jelöli meg örökösnek, bár közösen tartották el, az örökös nevezés miatt a másik házastárs ingatlan hányadot nem szerez, csak joga van az általa nyújtott szolgáltatások pénzbeli megtérítésére, vagyis el kell számolni a tartás, ápolás értékét és annak a felét a másik házastárs köteles megszerezni, aki az ingatlant megszerezte, mint örökös.

• Az egyéni vállalkozás a tevékenységet folytató magánszemély vagyonától akkor sem különül el, ha az egyéni vállalkozást a cégbíróság egyéni cégként nyilvántartásba vette. A házassági életközösség alatt megkezdett, illetve folytatott egyéni vállalkozói tevékenység esetén, tehát a tevékenységből származó jövedelem és a tevékenység folytatására szolgáló vagyontárgyak, vagyonértéki jogok és követelések a házastársi közös vagyonnak minősülnek.

Ez a BH 2002/658. sz.

Ez azt jelenti, hogy ha valakit egyéni cégként nyilvántartásba vették, mint pl. festő és így dolgozott, az ebből származó jövedelem, a felszerelések, azok a közös vagyonba tartoznak, valamint a közös vagyonba tartoznak az ebből származó követelések és esetleges jogok is. Tehát a közös vagyon része.

• Ha az önálló bérletnek tekintendő lakást a házastársak másik bérlakásra cserélik, majd azt, mint bérlőtársak az önkormányzattól megvásárolják, az utóbbi lakás megvételénél a bérleti jogra tekintettel adott kedvezmény (a forgalmi érték és a vételár közötti különbözet), mint a korábbi bérleti jog helyébe lépett érték, a volt önálló házastárs külön vagyonának minősül. BH 2014/148. sz.

Ebben az esetben a kedvezmény az önálló bérlő házastárs külön vagyonának minősül, tehát nem számít be a házassági közös vagyonba.

• A házassági életközösség fennállása alatt vásárolt vagyontárgyat a vétellel összefüggésben terhelő kölcsöntartozás, valamint közteher, a házastársak közös adóssága. Az egyik házastárs jogellenes magatartásával okozott többlet kiadás, pl. késedelmi kamat, adópótlék azonban a házastársak belső jogviszonyában azt a házastársat terheli, akinek felróható magatartására visszavezethetően keletkezett. BH 2013/154. sz.

Ez azt jelenti, hogy a kölcsöntartozás, az közös adósság, és ha valamelyik házastárs többlet kiadást okoz, mert nem tesz eleget valamely kötelezettségének, pl. késedelmesen fizeti be az ingatlan adóját, a rá megterhelt kamat, az az ő egyéni tartozása. Ezért a másik házastárs nem felel.

• Ha a házasságkötést megelőzően az egyik házastárs által megvásárolt ingatlan vételárának egy részét már a házasság fennállása alatt közösen törlesztik, ez a másik házastárs javára nem keletkeztet jogi igényt, azaz, nem szerezhet tulajdont, nem lehet megállapítani, hogy ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonról van szó, csupán kötelmi igény érvényesítésére ad lehetőséget. Vagyis ennek a házastársnak össze kell számolnia azt az összeget, amit erre az ingatlanra közösen kifizettek és ezt a ½-ed részt kérheti a volt házastársától, hogy térítse meg számára a kamataival együtt.