Házassági vagyonjogi szerződés

Ha a házasulók, vagy a házastársak nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, vagy eltérően nem rendelkezik, vagy az eltérően nem rendelkezik, az életközösség fennállása alatt közöttük törvényes vagyonjogi rendszer jön létre.

Ez a rendszer az, amely a házasságkötéssel életbe lép és közös tulajdont keletkeztet az életközösség idejére és csak a törvényben taxatíve meghatározott vagyontárgyak képezik a házastársak külön vagyonát. Tehát ez akkor létezik, ha nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést.

Ha azonban kötnek házassági vagyonjogi szerződést, abban maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házassági vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időpontul életközösségük időtartama alatt a vagyonjogi szerződésre alkalmazni kell.

A felek a házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól, ha az eltérést a törvény nem tiltja. Vagyis a feleknek teljes szerződési szabadságuk van a vagyonjogi rendszerük kiválasztására, valamely rendszer kizárására és a törvényben meghatározott bármely rendszertől való eltérésre.

Ez a szerződéskötési szabadság lehetőséget ad arra, hogy maguk határozzák meg, a vagyon mely része tekinthető közös vagyonnak és az közös tulajdonnak, illetve mely része tekinthető külön vagyonnak, vagy mely részében kizárólagosan önállóan vagyonszerzők.

Ezt a szerződést a felek személyesen köthetik meg és közokirati, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában kell kötni. Vagyis ezt a szerződést képviselő útján nem köthetik meg.

A törvény közszerzeményi és vagyon elkülönítő rendszer szabályozza, amit a felek a törvényes vagyonjogi rendszer mellett vagy helyett választhatnak.

A közszerzeményi rendszer:

Ha ebben állapodnak meg a felek, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők és ennek megfelelően közöttük a vagyon elköltés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami vagyonukban közszerzemény.

A közszerzemény megosztását az életközösség megszűnésekor meglevő vagyonból a törvényes vagyonjogi rendszernek a közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lehet követelni. A házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg.

A közszerzeményi vagyon fogalma:

Az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglevő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és külön vagyonának levonása után fennmarad.

A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglevő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény.

Tehát a közszerzeményi vagyonon keletkezik közös tulajdon a házassági életközösség fennállása alatt is, akkor is ha közszerzeményi rendszerben élnek a házasfelek. Hogy mely vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat kell külön vagyonként figyelembe venni, azt a törvényes vagyonjogi rendszer külön vagyonra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani.

A VAGYON ELKÜLÖNÍTÉSI RENDSZER

Ha a felek a szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen, vagy meghatározott vagyonszerzései, vagyontárgyai, terhek és tartozások tekintetében teljes egészében kizárják. Ez azt jelenti, hogy vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek és a tartozásokért is önállóan felelnek. Kivételként tartalmaz a Ptk. egy szabályt, amely szerint a házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közös viselik akkor is, ha vagyon elkülönítésben élnek. Semmis az a kikötés, amelyek a költségek és kiadások alól bármelyik házastársat teljesen, vagy túlnyomó részben mentesíti. A háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül. Ennek a rendszernek a nagy előnye, hogy kizárja a közös tulajdont és közös költségviselést sem keletkeztet. Vagyis a másik házastárs nem fog felelni a másik házastárs tartozásaiért, hiteleiért, kötelezettség vállalásáért. Így az ő vagyona korlátozásmentes marad, és senki nem nyúlhat hozzá.

Ennek a rendszernek akkor van igazán jelentősége, ha valamelyik házastárs gazdálkodási tevékenységet folytat, pl. Kft-je van, Bt-je van, amit már a házasság megkötése előtt is működtetett. Ha a felek házasságot kötnek és a házastárs hiteleket vesz fel, tartozást halmoz fel, a másik házastárs is a közös vagyonukkal felelni fog a tartozások miatt. Ha a vagyon elkülönítési rendszert választják, nem fog felelni azért a tartozásért sem, amelyet a házassági életközösség fennállása alatt vesz fel. Ez a módszer alkalmas arra, hogy a másik házastársa kötelezettséget ne rójjon.

HITELEZŐ VÉDELMI SZABÁLYOK

A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármely házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.

Ez a szabály a hitelezőket védi, ha valaki korábban valamely kötelezettséget vállalt a vagyonjogi szerződés e kötelezettséget nem változtathatja meg a harmadik személy terhére.

A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgyat a közös vagyonhoz, vagy a külön vagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös, vagy külön vagyonhoz tartozik.

Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy a házastársak közötti vagyon mozgás ne eredményezhessen fedezet elvonást. Tehát ha valaki korábban a vagyonát, ingatlan tulajdonát fedezetként valaki rendelkezésére bocsájtotta pl. banknak, a vagyonjogi szerződésben ezt megváltoztatni nem lehet.

A VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

A vagyonjogi szerződéseket elektronikus nyilvántartásba vezetik be. A nyilvántartás közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll. A vagyoni szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránt, továbbá a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszűntetése, vagy megszűnése címének bejegyzése iránt kérelmet kell a közjegyzőnél előterjeszteni.

A vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozóan a nyilvántartásban bárki, bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet és annak alapján feljegyzést készíthet.

A MÁSIK HÁZASTÁRS VÉDELME

A házastárs az életközösség fennállása alatt is igényelheti a közszerzeményből ráeső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosítéknyújtását, vagy a vagyonjogi szerződés megszűntetését akkor, ha a másik házastárs tudomása nélkül megkötött szerződésekkel olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeménynek minősül vagyontárgyakból az őt megillető részesedést meghaladja. Ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása, megfelelő biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, vagy azt meghiúsítja, a házastárs bírósághoz fordulhat. A bíróság a szerződést megszűntetheti és a felek között a jövőre nézve vagyon elkülönítést rendelhet el. Ezzel védi, a másik házastársat a házastárs adósság felhalmozása elöl. Ez gyakran fordul elő, hogyha közös gazdálkodási tevékenységet folytatnak is, pl. ½-1/2-ed tulajdonosai egy Kft-nek, a másik házastárs felelőtlenül gazdálkodik, adósságokat halmoz fel, rosszul méri fel a gazdasági helyzetet, sorozatosan rossz üzleteket köt és így veszélyezteti a másik házastárs közszerzeményi vagyonát, ebben az esetben a bíróság megszűntetheti a szerződést és amennyiben közszerzeményi rendszert kötöttek ki és a felek között a jövőre nézve vagyon elkülönítést rendelhet el. Vagyis az adósságot felhalmozó féltől a másik házastárs vagyonát elválasztva a terhektől megszabadítva különválasztja a közszerzeményi rendszerben meglevő vagyonelemeket. Ezzel védi a másik házastársat attól a házastárstól, aki felelőtlenül gazdálkodik, hozzájárulása nélkül köt szerződéseket, és nem biztosítja az eredményes gazdálkodás feltételét.