Jogorvoslat a házassági vagyonközösséget érintő döntésekkel kapcsolatban

A házassági vagyonközösség körében a házastársak által hozott döntésekkel szemben nincs kifejezett közvetlen jogorvoslati lehetőség.

Tehát valamely döntéssel a másik házastárs nem ért egyet, azzal nem fordulhat önmagában véve a bírósághoz. Csak olyan kérdésekkel lehet a bírósághoz fordulni, amelynek közvetett hatása is van, pl. kárt okoz. Ez a szabály megjelenik a Polgári Törvénykönyvben olyképpen, aki a házastársát is terhelő szerződést, annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles a házastársának az ebből eredő kárát, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni azzal, hogy a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg. Tehát csak meghatározott és konkrét okokra hivatkozással lehet a bíróságtól kérni a másik házastárs által hozott döntéssel okozott kár megtérítését. Magát a döntést nem lehet hatályon kívül helyeztetni, vagy visszavonatni, csak a következményeit lehet érvényesíteni.

Leginkább a vagyonközösség megszűntetésénél és az ebből eredő közös vagyon megosztásánál lehet érvényesíteni azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a házastársak a közös vagyon kezelése és az ennek során hozott döntések alapján illetik, vagy terhelik. Amennyiben a felek a közös vagyont nem tudják szerződéssel megosztani, bírósághoz fordulhatnak ennek érdekében.

A bíróság a házassági vagyonközösségből eredő igényeket egységesen rendezi, tehát nem lehet külön választani az egyes igényeket, azokat a bíróság összességében rendezi és hoz ítéletet, vagy születhet egyezség.

Az életközösség fennállása alatt is megszűntethető a vagyonközösség az alábbi esetekben:

Ha a másik házastárs, a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulás nélkül megkötött szerződéssel, vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyezteti. Tehát ha a másik házastárs felelőtlen gazdálkodást, vagy felelőtlen életvitelt folytat és az már veszélyezteti a házastárs közös vagyonból őt megillető részt, megszűntethető a vagyonközösség, anélkül, hogy az életközösséget megszűntetnék.

Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás, vagy azzal az egyéni céggel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlan felelős tagja, végrehajtás eljárás, vagy felszámolási eljárás indult és az eljárás a házassági közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti. Ez szintén akkor fordul elő, ha a másik házastárs gazdasági tevékenységével halmoz fel olyan mértékű adósságot, amely veszélyeztetheti a közös vagyonból az őt megillető részesedést, itt végrehajtási eljárásnak, vagy felszámolási eljárásnak kell megindulnia.

A másik házastársat cselekvőképessége teljesen, vagy vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték és gondnokául nem a házastársat rendelték ki. Ebben az esetben a közös vagyonnal való gazdálkodás kerülhet veszélybe és az egyetértés nem szükségszerűen alakul ki, ezért meg lehet osztani a közös vagyont.