Ingyenes konzultációkérés: +36 (20) 941-8633 ugyvediiroda2018@gmail.com

Kapcsolattartás (láthatás)

A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást a gyermekétől külön élő szülő és a gyermek között biztosítani. A külön élő szülő jogosult, és köteles a gyermekével kapcsolatot tartani. A szülőnek joga van a gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek, vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.

A kapcsolattartásra nem csak a szülő, de a nagyszülő, a testvér, és amennyiben a szülő és a nagyszülő nem él, vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja, a gyermek szülőjének a testvére, és a szülőjének a házastársa is jogosult. Ennek azért van jelentősége, mert a gyermek nem marad magára, és érezheti a szélesebb családi háttér biztonságát is. Ez oknál fogva a kapcsolattartásra jogosult a mostoha szülő, a nevelőszülő, a gyám, és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. Feltéve, ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett.

Mire terjed ki a kapcsolattartás joga

A kapcsolattartás joga magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről, vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, valamint az oktatási szünetek, több napos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, valamint kiterjed a telefonon, az interneten, tehát a személyes találkozás nélkül történő kapcsolat korlátozásmentes fenntartására is.

A kapcsolattartás joga kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. Ez azt is jelenti, ha a gyermek valamely szülője külföldi államban tartózkodik, vagy külföldön dolgozik, joga van a gyereknek, és a gyerektől távol élő szülőnek is, hogy a gyermeket meghatározott időtartamra külföldre vigye, a saját lakókörnyezetébe vigye, és találkozhasson a távol élő szülő családjával.

A gyermek elvitelével felmerült kiadások a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

A kapcsolattartásról elsősorban a szülők megegyezésének van helye. Ha a szülők nem tudnak megegyezni, és bírósági eljárás nincs folyamatban, a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság a döntése előtt az érdekelteket, és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meghallgatja.

A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek, és a gyermek véleményének figyelembe vételével rendelkezik. A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkeznie kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségéről, és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

Ha a kapcsolattartásról a bíróság döntött, a határozat megváltoztatását két éven belül lehet a bíróságtól kérni.

Kártérítés

Ha a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza, vagy a szabályait megszegi, azt a személyt az általa okozott kár megtérítésére lehet kötelezni. A gyámhatóság kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó személyt a másik fél igazolt költségeinek a viselésére.

A kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása

A bíróság, illetve a gyámhatóság a sorozatos felróható magatartást tanúsító szülő, vagy a más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, vagy megvonhatja.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

Kapcsolatfelvétel

Kérjük írja le kérdését, hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot és megválaszoljuk azt!

Az üzenet elküldéséhez kérem jelölje be, hogy elfogadja az adatvédelmi nyilatkozatot!

Cím

1111 Budapest, Bertalan L. u. 13.