Közös tulajdon megszüntetése, általános szabályok

Általános szabályok:

A közös tulajdon megszűntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis. Tehát a közös tulajdon megszűntethető. Ebben a körben még megállapodással sem lehet ezt a jogot elvenni.

Ha valamelyik tulajdonos társ kezdeményezi a közös tulajdon megszűntetését, abban a többiek nem kötelesek egyetérteni vele. Ha nem tudnak megállapodni a közös tulajdon megszűntetésének módjában, bírósághoz fordulhat. A bíróság sem köteles megszűntetni a közös tulajdont, mert van egy kitétel, hogyha alkalmatlan időre esik a megszűntetés, akkor azt nem rendelheti el. Az alkalmatlan időpont mindig az adott helyzethez igazodik és a bíróság döntésétől függ.

A közös tulajdont két módon lehet megszűntetni: peres eljárással, ahol a bíróság hozza meg döntését, vagy egyezséggel peren kívül. Az egyezség egy szerződést jelenet, amely alapján a telekkönyv a közös tulajdont megszűnteti. Ha bírósági eljárásban kerül sor a megszűntetésre, a bíróság ítélettel szűnteti meg a közös tulajdont, amelyet a földhivatal végrehajt. Ha bírósági eljárásban kerül sor a közös tulajdon megszűntetésére, minden egyes tulajdonos társnak perben kell állnia és a bíróság döntésétől függ, hogy melyik megszűntetési módot választja az adott helyzetben. A bíróság egyedüli korlátja, hogy nem alkalmazhat olyan megszűntetési módot, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

A közös tulajdon megszűntetésének módjai:

1. Természetbeni megosztás:

Ez a főszabály, ezt kell megkísérelni. A megosztás azonban nem kizárólag a felek elhatározásán, vagy megállapodásán múlik, annak építésügyi, telekalakítási szabálya is vannak, és annak meg kell felelni. A legfontosabb szabályok az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény az Itv. valamint az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló Kormány rendelet. Ezek a rendeletek írják elő, hogy a természetbeni megosztás folytán milyen feltételeknek kell megfelelni. Ha ez rendben van, akkor a telekkönyv átvezeti a megosztást. Amennyiben a természetbeni megosztás arányában eltér a tulajdoni hányadoktól, a többlethez jutó tulajdonostárssal szemben kártérítési igénnyel lehet fellépni.

A közös tulajdon természetbeni megszűntetésénél az értékviszonyokat az ingatlan ezen időpont szerinti tényleges állapota határozza meg. A jövőbeli esemény bekövetkezésétől függően várható esetleges érték emelkedés nem változtat az ítélethozatali értéken történő megszűntetésén.

A bíróság dönthet úgy, hogy a megosztással kialakítható ingatlanok eltérő forgalmi értékéről és használhatóságára tekintettel, a természetben megosztható ingatlan is egy, vagy több tulajdonostárs tulajdonába adható.

2. A közös tulajdon megváltása:

A tulajdonostársak úgyis megszűntethetik teljes, vagy részben a közös tulajdont, hogy egyikőjük megvásárolja a másik tulajdoni hányadát. Ez lehet, hogy egy veszi meg, de lehet többen is. Ez történhet más módon is, akár ajándékozással, csere szerződéssel, tartás és életjáradéki szerződés is lehetséges.

Meg kell állapítani a vételárat, amelyet több tényező befolyásolhat, a helyben szokásos forgalmi érték, az ingatlan műszaki paraméterei, állapota, esetleges terhei.

A közös tulajdon megszűntetése ebben az esetben, a tulajdon alapjaiban történik változás. Fontos szabály az ingatlan tulajdonos társai közötti átruházás esetén az átruházással nem érintett többi tulajdonosnak nincs elővásárlási joga.

3. A közös tulajdon megszűntetése értékesítéssel.

Amennyiben a tulajdonostársaknak nem érdeke a természetbeni megosztás, vagy nem képesek magukhoz váltani a másik tulajdonos hányad részét, dönthetnek úgyis, hogy közösen értékesítik az ingatlant, kívülálló harmadik személynek. Az egész ingatlan értékesítéséhez az összes tulajdonos konszenzusa kell, mert minden tulajdonostárs csak a maga tulajdoni hányadával rendelkezik. Eladás esetén a vételárat fel kell osztani a tulajdonostársak között, tulajdoni hányaduk arányában, ha ettől eltérően nem állapodtak meg. Vita esetén a vevőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányad szerint kell a vételárat teljesíteni az egyes tulajdontársak kezeihez. Ha vita van, ez a szerződést nem érinti, a bíróság majd dönt, hogy kinek van igaza a tulajdoni hányadot illetően. Ha az értékesítés visszterhes, minden tulajdonostársnak a többiek tulajdoni hányadára elővásárlási joga van. Ez azt jelenti a harmadik személy által tett ajánlat feltételei szerint az egyik tulajdonostárs vásárolja meg a többiek tulajdoni hányadát.