Rendelkezés a közös vagyonnal, a vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időszakban

Alapvetően a korábbi szabályok érvényesek, valamint érvényesek a közös tulajdonra vonatkozó szabályok is.

Két vagyoni kör van, amely megkívánja a másik házastárs kifejezett hozzájárulását és azzal, hogy a hozzájárulását nem lehet vélelmezni. Ez azt jelenti, hogy mindenképpen tudnia kell, hogy mi történik a közös vagyonnal és ehhez bármilyen tulajdon változáshoz hozzá kell járulnia. Ha nem járul hozzá, a tulajdon változás nem következhet be. Ezek, ahol kifejezett hozzájárulás kell, a házastársak közös tulajdonában levő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal való rendelkezés, valamint közös vagyontárgy, egyéni cég, gazdasági társaság, vagy szövetkezet rendelkezésre bocsátása, vagyoni hozzájárulásként.

Ebben a körben védi a közös lakást változatlanul, mint az életközösség fennállása alatt és védi azt, hogy a közös vagyontárgyat nem lehet bevinni semmilyen gazdasági társaságba, vagyoni hozzájárulásként, csak kifejezett hozzájárulással.

A mindennapi gyakorlat és a szükségszerűség diktálja, hogy bizonyos vagyontárgyakkal való rendelkezéshez még sem kell a házastárs hozzájárulása ebben az időszakban sem.

Ezek:

• A foglalkozás gyakorlására, vagy egyéni vállalkozói tevékenység körében használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak,
• aztán azok az ingó dolgok, amelyek a vagyonközösség megszűnését követően a másik házastárs egyetértésével került a kizárólagos birtokába,
• a közös vagyontárgyak megóvását, fenntartását, helyreállítását és érték állandóságát biztosító kötelezettségek vállalása,
• a közös vagyont terhelő tartozások teljesítése, ami nem állhat a közös vagyon számára terhesebbé. Mindezekben az ügyletekben a másik házastárs hozzájárulásához nincs szükség, ezek az ő hozzájárulása nélkül is érvényesek.