Szülői felügyelet

A válófélben lévő szülők vagy élettársak között folyó gyermek elhelyezési eljárást, amely korábban gyermekelhelyezés címén folyt, a jelenlegi törvény a szülői felügyelet rendezéseként nevesíti.

Mit jelent a szülői felügyelet?

A szülői felügyelet magában foglalja a gondozás, a nevelés, a vagyonkezelés, törvényes képviselet, a gyámnevezés, valamint a gyámságból való kizárás jogát.

A szülők a felügyeletet közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt, és így ellentétes tartalmú megállapodás történt. Együttélésük esetén egymással együttműködve kötelesek gyakorolni a szülői felügyeletet. A szülők jogai és kötelezettségei egyenlőek. A külön élő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat egymás közt megoszthatják, olyképpen is, hogy abban is megállapodhatnak, hogy a szülői felügyeletet teljes körűen csak az egyikük gyakorolja.

A szülői felügyeletben való döntésé a szülők dolga. Ha a szülők között megállapodás nincs, akkor kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

A szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére sor kerülhet házasság felbontása esetén, vagy ugyan a házastársak között az életközösség megszakad, a szülők külön költöznek, de a felügyeleti jogban nem állapodnak meg. Hasonló az eljárás abban az esetben is, ha élettársak között az életközösség megszakad, külön költöznek, és a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásáról döntést nem hoznak.

Ha a szülők a szülői felügyeleti jogok jövőbeni gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a kérdésben a bíróság dönt.

A bíróság a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak találja.

A bíróság ezekben az ügyekben mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel jár el. A bíróságnak a lehetséges összes körülményt meg kell vizsgálnia ahhoz, hogy a gyermek érdekének legjobban szolgáló döntést hozzon. A körülmények vizsgálatánál ki kell térnie a szülők egyénisége, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik vizsgálatára, különös tekintettel, hogy alkalmasak-e gyermeknevelésre. Meg kell vizsgálni, hogy a gyermekhez való ragaszkodásuk őszinte-e. Ki kell terjedni a vizsgálatnak, hogy a gyerek milyen érzéseket táplál a szülők iránt, a gyerek kötődésére az egyes szülőkhöz. Kinél jobb, mely szülőnél jobb a gyermek iskoláztatási lehetősége, anyagi és lakáshelyzete, és általában hol biztosítható jobban a gyerek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése. A bíróság igénybe veheti igazságügyi pszichológus szakértő véleményét, környezettanulmányt kérhet, bölcsőde, óvoda, iskola véleményét szerezheti be. A bíróság tanúkat hallgathat meg, köztük az új élettársat, barátokat, akár iskolatársakat is, hogy kellő alapossággal el tudja dönteni, melyik szülőnek biztosítson a gyermek felett kizárólagos szülői felügyeleti jogot.

A gyermek meghallgatása az eljárásban

Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek biztosítani kell, hogy véleményét a gyermekelhelyezés során kifejthesse. A 14. életévét betöltött gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg, kivéve, ha a gyermek döntése fejlődését veszélyezteti. A bíróságnak mindkét szülőt meg kell hallgatnia az eljárásban. Ha a gyermek ő maga is kéri, a gyermeket meg kell hallgatni, de a bíróság a meghallgatást közvetlenül, vagy szakértő útján is foganatosíthatja. Valamint a szülők egyező nyilatkozattal is tájékoztathatják a bíróságot a gyermek álláspontjáról.

Testvérek elhelyezése

Amennyiben a bíróságnak több gyermek elhelyezéséről kell döntenie, csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztani. Ha azonban csak valamelyik szülő tud kedvezőbb körülményeket biztosítani a gyerekeknek, a kedvezőbb körülményeket biztosítani tudó szülőnél kell elhelyezni a testvéreket. A testvérek különválasztása lehetséges, ha a testvérek már hosszabb ideje külön élnek, külön-külön szülőnél, tehát a gyermeket megosztva nevelik. Ezt az állapotot a bíróság jóváhagyhatja. A bíróság elfogadja, hogy a család szétválása gyakorlatilag megvalósult, ha ez a helyzet a gyermekek kívánságának is megfelel.

A gyermekek elhelyezése úgynevezett harmadik személynél

Ritkán és kivételes esetben előfordul, hogy a bíróság nem a szülőnél, hanem harmadik személynél helyezi el a gyereket, abban az esetben, ha a szülő által történő felügyeleti jog gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, és a harmadik személy a gyermek nála történő elhelyezését kéri. Általában a bíróság a közeli rokonok közül választja ki a gyermek gondozására alkalmas személyt, előnyben részesítve a nagyszülőt, aki eddig is bizonyította, hogy alkalmas a gyerek nevelésére, és ezt maga is kéri. Ebben az esetben gyámságról beszélünk, hogyha harmadik személy a kiskorú gyermek gyámja lesz. Amennyiben sem a szülőnél, sem harmadik személynél  nem lehet a gyermeket elhelyezni, a gyermek állami gondoskodásba kerül.

A szülői felügyeleti jog gyakorlásának újrarendezése

Az újrarendezés lehetőségét csak az teremti meg, ha azok a körülmények, amelyekre a szülők egyezsége, vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az újrarendezés a gyermek érdekében áll. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik, és a külön élő szülő ettől el akar térni, ezt a szülői felügyeleti jog gyakorlásának újrarendezéseként fogja értékelni.

A körülmények önmagában vett megváltoztatása még nem ad alapot a szülői felügyeleti jog gyakorlásának újrarendezésére, csak abban az esetben, ha a gyermek érdekében áll. Például ha a szülő más lakóhelyre költözik, vagy a gyermeket gondozó szülő újabb házasságot köt, ez nem ok az újrarendezésre. Ha azonban a 14. életévét betöltött gyermeknek az a kívánsága, hogy a jövőben a másik szülőnél nevelkedjen, és ezt a gyermek érdeke is alátámasztja, ok lehet a szülői felügyeleti jog újrarendezésére. Az ez irányú pert a szülő, a gyámhivatal és az ügyész is indíthatja.

Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak egyezségre jutni, a lelkiismereti és a vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével, az adott kérdésben a gyámhatóság dönt. Ha a szülők már nem tudnak együttműködni a közös szülői felügyeletben, a bíróság bármelyik szülő kérelmére azt megszünteti, ha a megszüntetés a gyermek érdekével is összhangban áll.