Vagyonmérleg, elszámolás, felosztás, megszüntetés

A vagyonmérleg felállítása, amely a közös és külön vagyonok tisztázását jelenti, a közös vagyon állapotának, hogy kinél van és értékének megállapítása következik.

A vagyonközösség megszűnéskori állapotát és értékét kell figyelembe venni elsősorban. Vagyis a megszűnéskori állapothoz képest kell az értékét és az állapotát megállapítani. Természetesen lehetséges, hogy az életközösség és ezzel együtt a vagyonközösség megszűnése már évekkel azelőtt bekövetkezett és lényegesen alacsonyabb értéket képviselt illetve jobb állapotban volt, mint a mostani állapota. Mindezek szerepet fognak játszani az érték megállapításánál. Ennek azért van jelentősége, mert ha a felek egymás között elszámolnak, nem mindegy, hogy milyen értéken és milyen állapotban kapják meg pl. azt az ingatlant, vagy ingóságot.

Miután a vagyonközösség megszűnése az életközösség megszűnéséhez kapcsolódik, meg kell állapítani az életközösség megszűnésének az időpontját. Minden következmény ehhez kapcsolódik, ekkor, a vagyonközösség megszűnésének időpontjában kell a meglevő vagyontárgyakat figyelembe venni. A vagyonközösség megszűnése után vásárolt vagyontárgyak már nem biztos, hogy a házassági vagyonközösségbe tartoznak. Ha a felek nem tesznek egyező nyilatkozatot a megszűnés időpontjára, akkor erre vonatkozóan bizonyítást kell lefolytatni.

Nagyon fontos szabály, hogy amennyiben a vagyonközösség megszűnése után érték változás következett be, ezt is figyelembe kell venni, kivéve, ha az egyik házastárs magatartásának az eredménye. Ez a szabály nagyon jelentős és sok esetben változtatja meg az egymás közti elszámolás értékét. Ha pl. egy céget valamelyik fél visz személyes közreműködéssel, és az életközösség megszűnése után az ő működésének következtében nő meg a cég értéke, akkor az érték változás az ő javára kerül elszámolásra, kivéve, ha a másik házastárs egyáltalán nem vett részt a cég munkáiban.

Ha a vagyonmérleg felállításra került ez alapján lehet a közös vagyont megosztani. El kell számolni a megtérítési igényeket, amelyek az egyes alvagyonok (közös vagyon) és egyes házasfelek külön vagyona vegyüléséből keletkeztek. Vagyis, ha valamelyik házastárs a különvagyonából ruházott be a közös vagyonba, pl. az ingatlant ebből újították fel, az ő pénzeszközeiből, külön vagyoni pénzéből, akkor ezt el kell számolni és itt kell elszámolhatóvá tenni követeléssé beállítani. De ugyanígy, ha valamely tartozást nem a közös vagyonból fedezték, akkor az ebből eredő igényeket szintén itt kell megjelölni és elszámolni.

Az alvagyonok közötti ráfordítások elszámolhatóságának három korlátja van:

1. A közös életvitel körében elhasznált, vagy felélt külön vagyon megtérítésének csak kivételesen van helye.