Vállalkozás és válás

Szemelvények a vállalkozói vagyon megosztása köréből

A házassági vagyonjogi viszonyok rendezése valamennyi igény együttes és végleges elbírálását jelenti, ezért nem lehet csupán egyes vagyontárgyakra érvényesíteni a vagyonjogi igényeket, hanem fel kell deríteni a házastársak teljes vagyoni helyzetét, és a bíróság határozatának, illetve az egyességnek a közös vagyon egészére ki kell terjedni.

Ez az elv nem alkalmazható mereven és nincs jogi akadálya annak, hogy a közös vagyon egységes megosztása során a bizonyítottan el nem számolt vagyon tárgya vagyoni igényét külön perben érvényesítse. Ha tehát egy vállalkozó a vállalkozói vagyon megosztására irányuló igény bontóperi érvényesítésének elmulasztása nem adhat alapot arra a kiterjesztő értelmezésre, hogy a jogának az érvényesítéséről végleges jelleggel lemondott volna.

Ez azt jelenti, hogy ha valamely vagyonjogi igény a bontóperben vagy az egyességben nem érvényesített, azt egy új peres eljárásban érvényesítheti.

Külön vagyoni beruházás

A közös vagyonhoz tartozó vállalkozói vagyonra beruházott külön vagyon megtérítésére akkor tarthat igényt a vállalkozó, ha bizonyítja ,hogy a vagyontárgyak vagy azok ellenértéke a vállalkozói tevékenység megkezdésekor megvolt és azt kétséget kizáróan felhasználást nyert. Ez azt jelenti, hogy a külön vagyoni igény érvényesítése komoly bizonyítást feltételez.

A vállalkozói tevékenységből eredő tartozás

A házastárs vállalkozó tevékenységéből eredő tartozás a házastársi vagyonközösség része. A házassági vagyonközösség alapján létrejött közös vagyon szélesebb körű, mint az a közös tulajdon, amely az életközösség alatt szerzett dolgokon keletkezik, mert a vagyon körébe tartoznak a vagyoni értékü jogok, illetve a vagyoni tárgyú kötelezettségek. Tehát a vagyonközösséghez a vagyoni értékű jogok illetve vagyoni tárgyú kötelezettségek is tartoznak (pl. valamely ingatlanon vagy ingóságon fennálló haszonélvezeti jog, vagy bérleti jog része a vagyonközösségnek, ami nem része a közös tulajdonnak). Valamely ingatlant terhelő hitel, mint vagyoni tárgyú kötelezettség része a közös vagyonnak.

A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor a meglévő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a meglévő külön vagyont is. Ha ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg.

Nagyon fontos szabály, hogy a hiányzó közös, ill. külön vagyon megtérítésének nincs helye a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon, és a megtérítésre köteles félnek külön vagyona sincs. Ez azt jelenti, hogy a felek a közös vagyont felélték, nincs mit megosztani. Ha a külön vagyont elhasználták vagy elajándékozták, vagy eladták megtérítésnek sincs helye.

A bíróságnak gondoskodni kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.

Az egyéni vállalkozók vagyoni viszonyai

Az egyéni vállalkozás a tevékenységet folytató magánszemély vagyonából akkor sem különül el, ha az egyéni vállalkozást a Cégbíróság egyéni cégként nyilvántartásba vette. A házassági életközösség alatt megkezdett, illetve folytatott egyéni vállalkozói tevékenység esetében a tevékenységből származó jövedelem és a tevékenység folytatására szolgáló vagyontárgyak vagyonértékű jogok és követelések a házastársi közös vagyonnak minősül. Ez alapján az egyéni vállalkozó autószerelő műhelye, szerszámai része a házastársi közös vagyonnak és nem az ő külön vagyona.

A külön vagyon haszna

A különvagyoni üzletrésznek az életközösség fennállása alatt keletkezett osztaléka a különvagyon hasznának minősül és ezért a közös vagyonba tartozik. A haszon keletkezésének időpontját az osztalék fizetéséről döntő taggyűlési határozat keltétől kell számítani.

A házassági életközösség ideje alatt keletkezett vagyon a házastársak osztatlan közös vagyonát képezi – kivéve ha annak különvagyoni jellegét arra hivatkozó házasfél nem bizonyítja. A bizonyítási teher a saját külön vagyonra hivatkozó felet terheli, aki eredményes bizonyítás esetén meg tudja dönteni a törvényi vélelmet.

A közös vagyon körét bővíti az a rendelkezés, amely szerint a külön vagyon haszna – levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit – a közös vagyon része.

Vagyis ha az előbbi példában említett autószerelő vállalkozó egy másik társával egy kft-ét létesített már a házasság megkötése előtt és így ez az ő külön vagyona az ebből származó osztalék a házastársi vagyonközösség része lesz.

Az osztalék egyben haszonnak is minősül. Haszonnak minősítjük a gazdasági társaságbeli részesedés minden olyan időszakos vagy rendszeres hozadékát, amelyet a társasági tagsági jogviszony fennállásának a tartama alatt eredményként jelentkezik. Ilyen haszon a tag házastársát az üzletrésze alapján megillető osztalék.

A haszon esedékessége

A haszon akkor tartozik a közös vagyonba, ha esedékességének időpontja az életközösség idejére esik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az életközösség fennállása idején kell keletkeznie a haszonnak, hanem a megjelenésének is az életközösség idejére kell esnie. Tehát az osztalék mint a különvagyonhoz tartozó üzletrész haszna akkor tartozik a vagyonközösséghez, ha a tag házastársának az osztalék megszerzésére irányuló jogcíme a házassági életközösség vagy az azt megelőző élettársi jogviszony fennállása alatt keletkezett.

A tag házastárs külön vagyonához tartozik akkor, ha az osztalék megszerzésére irányuló jogcím az életközösség megkezdése előtt vagy annak megszűnése után keletkezett.

A közös vagyon értékemelkedése

A közös vagyon megosztásánál fő szabály, hogy a vagyontárgyak életközösség megszűnéskori állapotának és értékének az alapulvételével történik.

Az az értékemelkedés azonban, amely az életközösség megszűnése és a házastársi közös vagyon megosztása közötti időszakban a felek magatartásán kívül álló okból következik be, ezt figyelembe kell venni.

A házastársak felelőssége a betéti társaság tarozásaiért

A gyakorlatban többször előfordul házaspárok létesítenek valamely üzleti tevékenységre betéti társaságot olyképpen, hogy valamelyik a beltag és a másik fél a kültag. Ez esetben kérdés az, hogyan felel a kültag házastárs a beltag házastársnak a betéti társaság vagyonával nem fedezett tartozásokért.

A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. A társasági vagyon ha a követelést nem fedezi a betéti társaság esetében a társaság kötelezettségeiért a beltag a saját vagyonával felel. A beltag felelőssége azonban csak akkor áll fenn, ha a társaság vagyona a követelést nem fedezi. A kültag vagyoni felelőssége korlátozott, csak a vagyoni betétje erejéig áll fenn.

A szerződő felek azonban nem csupán tagok egy társaságban, hanem házastársak is. Így vonatkoznak a házassági vagyonjogra vonatkozó szabályok. Eszerint az életközösség alatt keletkezett tartozásokért mindkét házastárs felel. Az alapszabály szerint ha a házastárs tartozásához a másik fél hozzájárult, – mert például a Társasági szerződést megkötötte – akkor a saját kötelezettsége tekintetében a teljes magánvagyonukra korlátlanul kiterjed a másik fél kötelezettségei tekintetében pedig a közös vagyoni illetőségeit erejéig ugyancsak kölcsönösen fennáll. Tehát ebben az esetben nem érvényesülnek a gazdasági társaságokra vonatkozó felelősséget korlátozó szabályok.

Üzletrész átruházása a házastársra

A Korlátolt Felelősségű Társaságban a tag házastárs, a házastársi vagyonközösséghez tartozó üzletrész annak megosztásával – a taggyűlés hozzájárulásával – a nem tag házastársára átruházhatja.